<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://www.koreanwikiproject.com/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=TTMIK_2._szint_2._lecke</id>
	<title>TTMIK 2. szint 2. lecke - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://www.koreanwikiproject.com/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=TTMIK_2._szint_2._lecke"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://www.koreanwikiproject.com/w/index.php?title=TTMIK_2._szint_2._lecke&amp;action=history"/>
	<updated>2026-06-06T06:50:38Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.0</generator>
	<entry>
		<id>https://www.koreanwikiproject.com/w/index.php?title=TTMIK_2._szint_2._lecke&amp;diff=22729&amp;oldid=prev</id>
		<title>Harkai Daniella: Created page with &#039;Ebben a leckében a &lt;font color=deeppink&gt;&lt;big&gt;&#039;&#039;&#039;tárgyrag&#039;&#039;&#039;&lt;/big&gt;&lt;/font&gt;ot fogjuk megnézni. Mint egy korábbi leckénkben említettük, a koreai nyelvben nagyon sok, különb...&#039;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://www.koreanwikiproject.com/w/index.php?title=TTMIK_2._szint_2._lecke&amp;diff=22729&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2011-01-08T14:02:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;#039;Ebben a leckében a &amp;lt;font color=deeppink&amp;gt;&amp;lt;big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tárgyrag&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;lt;/font&amp;gt;ot fogjuk megnézni. Mint egy korábbi leckénkben említettük, a koreai nyelvben nagyon sok, különb...&amp;#039;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;Ebben a leckében a &amp;lt;font color=deeppink&amp;gt;&amp;lt;big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tárgyrag&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;lt;/font&amp;gt;ot fogjuk megnézni. Mint egy korábbi leckénkben említettük, a koreai nyelvben nagyon sok, különböző rag és végződés van (alanyjelölő, témajelölő, helyragok stb.), melyek könnyebbé teszik a koreai mondatok megértését, még akkor is, ha a szórend változik. Azonban ha a mondat ragok NÉLKÜL is értető és világos marad, akkor a koreaiak nem használják a ragokat. Mint oly sok szabályban, itt is a könnyebb kiejtés és a mondatok lerövidítése a cél.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Először is, sok igét ismerünk már. Vannak tranzitív (tárgyat vonzó) igék és intranzitív (tárgyat nem vonzó) igék a koreaiban ugyanúgy, akárcsak a magyar nyelvben, használatuk nem sokban különbözik. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Itt egy példa a tárgy használatára a koreai nyelvben: &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;“지갑 찾았어요?&amp;quot;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (szó szerinti fordítás: Pénztárca megtaláltad?)  / &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;네. 찾았어요.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (szó szerinti fordítás: “Igen. Megtaláltam.”). A különbség a tranzitív és intranzitív igék használata között nem olyan jelentős, mind az angol vagy más nyelvekben.&amp;lt;br /&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
És itt lép a játékba a tárgyrag.&amp;lt;br /&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;font color=deeppink&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;A tárgyrag:&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/font&amp;gt; &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;을&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [eul] - ha a főnév &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;mássalhangzóra&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; végződik &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;를&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [reul] - ha a főnév &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;magánhangzóra&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; végződik &amp;lt;br /&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;font color=DeepSkyBlue&amp;gt;&amp;lt;big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi a tárgyrag szerepe?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;lt;/font&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az angoltól eltérően, de a magyarhoz hasonlóan, ha egy főnévhez ragot illesztünk, akkor annak mondatbeli szerepét és más szavakhoz való viszonyát tudjuk kifejezni. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
A koreai nyelvben, akárcsak a magyarban, ha nem írjuk vagy mondjuk ki az igét, csak a ragozott főnevet használjuk, akkor is világos lesz, mi a szerepe a főnévnek vagy határozószónak. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
“Egy alma” - magyarul semlegesen hangzik &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
“사과” - koreaiul is semleges &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;“사과를”&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; - noha itt nincs jelen ige, mégis világos, hogy valaminek a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;TÁRGYA&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ez teljesen megegyezik a magyar nyelv tárgyragjának használatával: &amp;quot;enni egy almát, venni egy almát, eladni egy almát, találni egy almát, eldobni egy almát, lefesteni egy almát stb.” &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;“사과가”&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; - a 사과 a mondat &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ALANYA&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, amely az igéhez tartozik.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
A magyarban nincs alanyi jelölő: &amp;quot;az alma jó, rossz, drága, nagy, kicsi, jót tesz az egészségnek stb.” &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;“사과는”&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; - a beszélő a 사과-ról fog beszélni, azzal kapcsolatos az állítása vagy először említi témaként a 사과-t. &amp;lt;br /&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;font color=DeepSkyBlue&amp;gt;&amp;lt;big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan esik ki a tárgyrag?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;lt;/font&amp;gt; &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ha szó szerint le szeretnéd fordítani a következő mondatot, &amp;quot; Mit csináltál tegnap?&amp;quot;, az nem túl természetes koreai nyelven. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
= &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;“어제&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;a személy neve&amp;gt; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;씨는 뭐를 했어요?”&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Tehát, kivéve ha nem egy HARMADIK személyről beszélsz, nem kell használnod a másik személy nevét, tehát: &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
= &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;“어제 뭐를 했어요?”&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
És mivel teljesen világos, hogy a “뭐” (= mi?) NEM a mondat alanya, (az ugyanis az a SZEMÉLY, aki valaMIT csinált), így a 를 elhagyható. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
= &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;“어제 뭐 했어요?”&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;font color=DeepSkyBlue&amp;gt;&amp;lt;big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mikor kell használnod a tárgyragot?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;lt;/font&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Amikor mindenképp világossá akarod tenni a tárgy és az ige kapcsolatát.Ha a tárgy és az ige nagyon közel van egymáshoz, akkor igen egyszerű a helyzet. Ez esetben vagy kiteszed a tárgyragot, vagy nem, nincs különbség. De ha a tárgy messze van az igétől a mondatban, akkor a köztük lévő kapcsolat gyengül, így ilyenkor ki kell tenni a tárgyragot, hogy világossá váljon a jelentés.&amp;lt;br /&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;텔레비젼 봐요.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; = Tévét nézek.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
↓&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;텔레비젼 봐요?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; = Tévét nézel?&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
↓&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;텔레비젼 자주 봐요&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;? = Gyakran nézel tévét?&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
↓&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;텔레비젼(을) 일주일에 몇 번 봐요?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; = Egy héten hányszor nézel tévét?&amp;lt;br /&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahogy a tárgy (텔레비젼) egyre távolabb és távolabb kerül az igétől (봐요), annál inkább szükséges a tárgyrag használata.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Harkai Daniella</name></author>
	</entry>
</feed>