TTMIK 2. szint 2. lecke

Ebben a leckében a tárgyragot fogjuk megnézni. Mint egy korábbi leckénkben említettük, a koreai nyelvben nagyon sok, különböző rag és végződés van (alanyjelölő, témajelölő, helyragok stb.), melyek könnyebbé teszik a koreai mondatok megértését, még akkor is, ha a szórend változik. Azonban ha a mondat ragok NÉLKÜL is értető és világos marad, akkor a koreaiak nem használják a ragokat. Mint oly sok szabályban, itt is a könnyebb kiejtés és a mondatok lerövidítése a cél.

Először is, sok igét ismerünk már. Vannak tranzitív (tárgyat vonzó) igék és intranzitív (tárgyat nem vonzó) igék a koreaiban ugyanúgy, akárcsak a magyar nyelvben, használatuk nem sokban különbözik.
Itt egy példa a tárgy használatára a koreai nyelvben: “지갑 찾았어요?" (szó szerinti fordítás: Pénztárca megtaláltad?) / 네. 찾았어요. (szó szerinti fordítás: “Igen. Megtaláltam.”). A különbség a tranzitív és intranzitív igék használata között nem olyan jelentős, mind az angol vagy más nyelvekben.

És itt lép a játékba a tárgyrag.

A tárgyrag:
을 [eul] - ha a főnév mássalhangzóra végződik
를 [reul] - ha a főnév magánhangzóra végződik

Mi a tárgyrag szerepe?
Az angoltól eltérően, de a magyarhoz hasonlóan, ha egy főnévhez ragot illesztünk, akkor annak mondatbeli szerepét és más szavakhoz való viszonyát tudjuk kifejezni.
A koreai nyelvben, akárcsak a magyarban, ha nem írjuk vagy mondjuk ki az igét, csak a ragozott főnevet használjuk, akkor is világos lesz, mi a szerepe a főnévnek vagy határozószónak.
“Egy alma” - magyarul semlegesen hangzik
“사과” - koreaiul is semleges
“사과를” - noha itt nincs jelen ige, mégis világos, hogy valaminek a TÁRGYA.
Ez teljesen megegyezik a magyar nyelv tárgyragjának használatával: "enni egy almát, venni egy almát, eladni egy almát, találni egy almát, eldobni egy almát, lefesteni egy almát stb.”
“사과가” - a 사과 a mondat ALANYA, amely az igéhez tartozik.
A magyarban nincs alanyi jelölő: "az alma jó, rossz, drága, nagy, kicsi, jót tesz az egészségnek stb.”
“사과는” - a beszélő a 사과-ról fog beszélni, azzal kapcsolatos az állítása vagy először említi témaként a 사과-t.

Hogyan esik ki a tárgyrag?
Ha szó szerint le szeretnéd fordítani a következő mondatot, " Mit csináltál tegnap?", az nem túl természetes koreai nyelven.
= “어제 <a személy neve> 씨는 뭐를 했어요?”
Tehát, kivéve ha nem egy HARMADIK személyről beszélsz, nem kell használnod a másik személy nevét, tehát:
= “어제 뭐를 했어요?”
És mivel teljesen világos, hogy a “뭐” (= mi?) NEM a mondat alanya, (az ugyanis az a SZEMÉLY, aki valaMIT csinált), így a 를 elhagyható.
= “어제 뭐 했어요?”

Mikor kell használnod a tárgyragot?
Amikor mindenképp világossá akarod tenni a tárgy és az ige kapcsolatát.Ha a tárgy és az ige nagyon közel van egymáshoz, akkor igen egyszerű a helyzet. Ez esetben vagy kiteszed a tárgyragot, vagy nem, nincs különbség. De ha a tárgy messze van az igétől a mondatban, akkor a köztük lévő kapcsolat gyengül, így ilyenkor ki kell tenni a tárgyragot, hogy világossá váljon a jelentés.

텔레비젼 봐요. = Tévét nézek.
↓
텔레비젼 봐요? = Tévét nézel?
↓
텔레비젼 자주 봐요? = Gyakran nézel tévét?
↓
텔레비젼(을) 일주일에 몇 번 봐요? = Egy héten hányszor nézel tévét?

Ahogy a tárgy (텔레비젼) egyre távolabb és távolabb kerül az igétől (봐요), annál inkább szükséges a tárgyrag használata.